2010. október 14., csütörtök

Fehér Tibor2

Befejeztem még egy regényét: Hold a Tisza felett
A Dózsa György-féle parasztfelkelést mutatja be, ami tetszett, hogy Dózsa csak mellékszereplő, és nincs "agyonidealizálva". Természetesen pozitív karakterként jelenik meg a műben, de sejthetők hibái, emberi arca is.
A főszereplők egyébként testvérek. Mindketten jobbágyok. Az egyikük deákként szolgál Csáky püspöknél, a másik otthon gazdálkodik. Az urak túlkapásai egyre elviselhetetlenebbek...menekülniük kell...az egyikük Nándorfehérvárba kerül végvári vitéznek, míg testvére eljut Rómába, ahol elcsodálkozik a társadalom fejlettségén (hazai viszonyokhoz képest), és lát egy élhetőbb életet, de visszajön Magyarországra Bakócz bíborossal együtt...kihirdetik a pápai bullát, megkezdődik a keresztes hadak összegyűjtése...mindketten harcolnak, amíg lehet, és a felkelés leverése után megpróbálnak újult erővel ÉLNI, de nem felejteni!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése