Mikes Kelemen (3.) Rodostó

Rodostó, cikk, 2010
 2015/02_2008/3
Rodostó

Rezső Grimm: Rákóczi Tekirdağ’da

"A magyar kutatás a 19. században figyelt fel igazán Rodostó jelentőségére.

A Magyar Tudományos Akadémia részéről 1862-ben látogatott Rodostóba Ipolyi Arnold történetíró, Henszlmann Imre művészettörténész és Kubinyi Ferenc régész.

Az első alapos tájékoztatás Beszédes Kálmán érdeme, a festő 1878-ban hajózott Triesztből Törökországba, s többször is hosszabb-rövidebb időt töltött Rodostóban. Az általa rajzolt képek jelentős forrásértékkel bírnak. 

Thaly Kálmán történetíró, 1888. október 7–8-án két napot töltött Rodostóban tolmácsával, a török költészet neves kutatójával dr. Kúnos Ignác turkológussal együtt, aki romantikus képet festett az emigrációról.

A figyelem az 1906-os újratemetés kapcsán ismét a Márvány-tenger parti város felé irányult. 1904-ben Edvi Illés Aladár érkezett Rodostóba, hogy megörökítse az "ebédlőpalotát" és a többi magyar házat. Ő még teljesen jó állapotban lévő épületeket festett meg.

          A helyzet azóta sajnos tragikussá vált. Mikes Kelemen háza teljesen elpusztult, helyén játszótér létesült. Bercsényi Miklós első házának helyén építési törmelék található, második házából csak néhány gerenda maradt. A mellette lévő, a helybeliek szerint egykori örmény templomot is veszély fenyegeti. A Rákóczi Múzeum közelében lévő két ház közül az egyikre már csak a zöld gyep emlékeztet. Egyedül talán a Forgách családhoz köthető ház dacol az elemekkel, igaz az is bármelyik pillanatban összeomolhat. Csak remélni lehet, hogy a február 1-jén újra megnyitott Rákóczi-ház a múzeum közvetlen környezetére is ráirányítja a figyelmet."

A rodostói magyar házak utolsó pillanatai

Rodostó, 1935

FÜLKE RÁKÓCZI RODOSTÓI HÁZÁBAN

1888-ban Thaly Kálmán a három tudós nyomdokain, elbeszéléseik és leírásaik alapján indult el feltérképezni a helyszíneket. Rodostóban a helyi görög templomban részletesen leírta Bercsényi Miklós, Eszterházy Antal és Sibrik Miklós főurak sírköveit. Nikodémiában (Izmid) felkereste az örmény temetőt és beazonosította Thököly Imre sírját. Egy évvel később, 1889-ben Thaly egy ötfős Corvina-kutató bizottság tagjaként tért vissza Konstantinápolyba. Miután megszerezte a sírok feltárásához szükséges engedélyeket, Fraknói Vilmossal együtt azonosítás céljából, a lazaristák Szent Benedek templomában felnyitották II. Rákóczi Ferenc, Zrínyi Ilona, Rákóczi József és Bercsényiné Csáky Krisztina sírjait. Rodostóban és Nikodémiában ugyanakkor nem végezte el a földi maradványok agnoszkálását. Thaly hazatérése után politikusként, tudósként minden megmozgatott a hamvak hazahozatala érdekében.

1903-ban Szádeczky Lajosnak Rodostóban hivatalos engedély nélkül sikerült kieszközölnie Bercsényi Miklós sírjának feltárását. 1904-ben Ferenc József engedélyt adott II. Rákóczi Ferenc és bujdosótársai hamvainak hazahozatalára. Tisza István miniszterelnök megbízásából Thallóczy Lajos utazott Törökországba a hamvak hazaszállításának előkészítésére. Vele tartott Edvi Illés Aladár akadémiai rajztanár és Forster Jenő magántitkár is. Az előkészületek során Rodostóból és Nikodémiából a földi maradványokat és sírköveket a konstantinápolyi lazaristák templomába vitték.

Rodostó határában naplemente